Hírek

Egy új autó önmagában csak szoborként értelmezhető tárgy volna, ha nem vehetne részt a közúti forgalomban. Ezúttal az üzembe helyezés lépéseit járjuk körül, és a forgalomba helyezés, az új autók rendszámozásának költségeit vesszük sorra.

Ügyfeleink az új autó megvásárlásakor aláírt szerződésben előre láthatják a várható kiadásokat, így az autó vételárán felül a forgalomba helyezési költségeket is. Az üzembe helyezési díj sok tényezőből adódik össze, átlagos autókra nagyságrendileg 150-250 ezer forintos kiadássá áll össze a végén a számos kisebb tétel. Elmondjuk, melyek ezek.

A forgalomba helyezéshez kapcsolódó kiadások jelentős részét a vagyonszerzési illeték teszi ki, amit az állam ró ki az autó tulajdonosára. (A sávosan változó vagyonszerzési illetéket használt autókra is meg kell fizetni, még azokban az esetekben is, amikor az autó vételára csekélyebb egy átlagos laptopénál vagy középkategóriás mobiltelefonénál, amelyekre – magasabb áruk ellenére –az állam nem tekint illetékköteles vagyontárgyként. A szerk.). A vagyonszerzési illetéket az autók motorteljesítménye és kora határozza meg. A legfelső sávba az új és a maximum 3 éves autók tartoznak 120 kilowattnál erősebb motorral, a legnagyobb kedvezmény a 8 év feletti és legfeljebb 40 kW-os autókra jár.

Az állami terhek része a rendszámtábla megvásárlása, a forgalmi engedély kiváltása és az autó tulajdonjogát igazoló törzskönyv kiállítása is. Utóbbit az autó megvásárlása után néhány héttel kézbesíti a posta a Belügyminisztériumtól. A forgalmi engedély ára 6000 Ft, ugyanennyibe a törzskönyv is. Sorozatrendszám esetén a rendszámtábla párjáért 8000 helyett 11 475 Ft-ot kell fizetni 2025. február 1-től. Drágult a műszaki vizsgáztatás is, a forgalomba helyezési költségekből 16 290 helyett 26 700 Ft jut erre a tételre idén február 1-től. Benne van az üzembe helyezési költségekben egy bizonyos ügyintézési díj is mindezen feladatok elvégzéséért. Fontos lépés a forgalomba helyezésben az úgynevezett nullrevízió is. Márkaszervizeink szakemberei ezzel az átvizsgálással műszaki oldalról ellenőrzik a vadonatúj autó működését, mielőtt ügyfeleink használnák őket.

Legtöbbször az üzembe helyezési díj egy átalányösszeg, de arra is lehet példa, hogy érvényesülnek benne a modellspecifikus különbségek. Nem egyforma ugyanis a ráfordítás, ami lehetővé teszi egy új személyautó forgalomba helyezését. Egy adott márka kínálatán belül vannak fejlettebb, bonyolultabb autók, amelyekkel a márkaszervizek munkatársai csak több képzés, nagyobb ráfordítás árán foglalkozhatnak. A munkatársak képzése kétszer kerül pénzbe a márkakereskedőknek: egyszer a tanfolyamok díjával, egyszer a munkatársak kiesésével ügyfeleink kiszolgálásban.

Példának okáért a fejlettebb elektronikai rendszerű Ford Mustang Mach-E nullrevíziójához az autószerelőknek több képzési órára van szüksége, mint egy Ford Puma megismeréséhez.

Ugyanez a helyzet a Renault Clio 1,0 TCE és a konnektorról tölthető akkus hibrid Rafale vagy a FIAT 500 és az Alfa Romeo Stelvio QV esetében. Az invesztíció különbsége nem merül ki a képzésekben, hardveroldalon is vannak eltérések. A fejlettebb és bonyolultabb autótípusokhoz több célszerszámra, más eszközökre, további berendezésekre lehet szükség – állítják a szakmabeliek.

Akik abban azonban egyetértenek, hogy átalánydíj megállapításával sokkal életszerűbb a forgalomba helyezési költségek megállapítása, mint típusonként külön-külön beárazva. A forgalomba helyezési díj számos adminisztrációs feladat fedezete is. Legtöbbször a CarNet autószalonjaiban megvásárolható autókra az európai importőr, illetve a gyártó megszerzi az európai forgalmazási engedélyt, amit homologizációnak is hívnak. A WVTA a Whole Vehicle Type Approval rövidítése, ennek meglétével nagyban leegyszerűsödik a hazai forgalomba helyezés. A legtöbb új autóra a hazai vezérképviselet kiváltja az Általános Forgalombahelyezési Engedélyt. Az ÁFE meglétével leegyszerűsödik a forgalomba helyezés, a kevesebb bürokratikus feladat hozzájárul az autó gyorsabb átadásához ügyfeleinknek.

Egy nullkilométeres autó csak a megfelelő felkészítéssel adható át első gazdájának. Az üzembe helyezési díj része az autó átadás előtti dekonzerválása is. A fóliák és más védőanyagok a szállítás során óvják az autót a sós tengeri pára korróziós hatásaitól, a vasúti kocsik rozsdás fékporától és más szennyeződésektől. Ám egy új autó csak alapos tisztítás után és a konzerváló viaszok, a védőfóliák, a takaróelemek és azok ragasztónyomainak eltávolításával ragyoghat valódi szépségében szalonjaink újautó-átadójában.

Az átadást megelőző teendők közé tartozik a szállítási sajátosságok korrekciója, amit szintén az üzembe helyezési költség fedez. Ennek része az autó folyadékokkal való feltöltése, ideértve az ablakmosó tartályt, de a kötelező tartozékok behelyezése is beletartozik, hogy ügyfeleink biztonságban induljanak útnak az eladásjelző háromszög, a láthatósági mellény és az elsősegélycsomag birtokában. Az apróságok egyike a gumiabroncsok helyes légnyomásának beállítása is, mert több autógyártó is 3,5-4 barra fújt nyomással indítja útnak az autókat. Ez a szállítás idejére optimális, de a használatba vételt követően az autó rázásában, fokozott gumikopásban és ami a legfontosabb, hosszabb féktávolságban nyilvánulna meg.

A forgalomba helyezési költségek egy részét az üzemanyag teszi ki, amit márkakereskedéseink munkatársai tankolnak a járművekbe. Az autógyárakban tűzvédelmi és anyagi okokból pár liternyi üzemanyagot töltenek csak az autókba, aminek nagy része a szállítással járó mozgatások alatt elfogyhat a motor hidegüzemében.

Egy új autót úgy átadni, hogy a legközelebbi töltőállomásig sem jut el vele az ügyfél, természetesen vállalhatatlan az összes CarNet-márkakereskedés számára, így kollégáink legalább annyi üzemanyaggal töltik fel az autót, hogy tulajdonosuk nekivághasson vele a hazaútnak, és elég legyen út közben a számára rokonszenves töltőállomáson tankolnia. Ha a témával kapcsolatban kérdések maradtak olvasóinkban, munkatársaink az autóvásárláshoz kapcsolódó állami és egyéb terhekről pontos tájékoztatást adnak a CarNet autószalonjaiban.