Hírek

Casco, értékvesztés, gumicsere, karbantartás, kocsimosás, kötelező felelősségbiztosítás, parkolás, teljesítményadó, úthasználati díj, esetleg hitelkamat: az autótartás sokféle kiadással jár. Egy részük akkor is adott, ha egy métert sem megyünk az autóval és van, ami a használattal arányos. Ilyen tétel a felsorolásban még nem említett üzemanyag.

Van, aki precíz táblázatokban rögzíti a megtett utakat és az eltankolt litereket, más viszont nem számolja a fogyasztást és 9999 kilométeren áll az autójában a napi számláló. De a fogyasztás mindkettejüknek lényeges kiadás az autóhasználatban, így a várható üzemanyagigény fontos döntési szempont egy használt autó kiválasztásakor.

Cikkünkben ezért többféle autótípus átlagfogyasztását vetjük össze különböző motorváltozatok esetén. Van közöttük kisautó, van alsó középkategóriás modell, szerepel az áttekintésben egyterű, nagy utazóautó és SUV is. A táblázatokban a közúton mért átlagfogyasztás szerepel, az adatok forrása a Spritmonitor.de weboldal. Ezt az adatbázist sok magyar autós is tölti a tankolások alapján. Az adatok tehát nem az európai szabvány szerint mért, próbapados laborvizsgálaton adódó eredmények, hanem a valós forgalomban tapasztalt fogyasztási értékek.

Minden üzemanyag esetében a cikk írásakor érvényes összegekkel számoltunk, 10-10 fillérrel felkerekítve a literenkénti árakat. A 95-ös benzint és a gázolajat a literenként 480 forintos hatósági árral kalkuláltuk. Az autógázra 315 Ft/literes összeget vettünk figyelembe. Ennél vannak jutányosabb LPG-források, de így egyazon budapesti töltőállomás adataival számolhattunk, ahol a sűrített földgáz is elérhető. A CNG-t nem térfogatra, hanem súlyra tankoljuk, tehát itt a 750 forintos ár egy kilogrammra vonatkozik! Lássuk, melyik autóból melyik verzió ígéri a legkisebb üzemanyagköltségeket!

Kategóriáján belül párját ritkítóan gazdag a FIAT Panda hajtóanyag-választéka, emiatt a kisautók szegmensét a Panda reprezentálja. A táblázat jól mutatja, miért épp 15 százalékos többletfogyasztással érdemes számolni autógázból a 95-öshöz képest (Az LPG-nek valamivel alacsonyabb a fűtőértéke, mint a benziné, ezért fogy belőle valamivel több.) A dízel gyakorlatilag ugyanilyen csekély költséggel fut, a földgázüzeművel viszont a cikk írásakor többe kerülne ételfutárnak állni, mint a sima benzinessel.

Takarékossági szempontból még a hibrid verziónál is kecsegtetőbb a kisebbik, 90 lóerős, 205 Nm maximális nyomatékú dízeles Auris. Erőtöbbletéhez (310 Nm) képest alig magasabb a 2,0 D-4D gázolajigénye. Hosszabb távra mégis a hibrid lehet a legcsekélyebb költséggel üzemben tartható Auris, amelyben a Toyota kiforrott hajtásrendszere bizonyít. A benzinesek közül a szívómotor nagyobb teljesítményű a turbósnál, de forgatónyomatéka jóval kisebb, és az is csak sokkal magasabb fordulatszámon ébred (185 Nm/1500 vs. 160 Nm/4400). Itt is takarékosabb a kisebb hengerűrtartalmú, turbófeltöltős motor a nagyobb lökettérfogatú szívómotornál, ami egy autógeneráción belül a legtöbb márka szívó-turbó motorpárosára igaz.

Érdemes megjegyezni, hogy a kétévente ismétlődő műszaki vizsgákat megelőzően minden gázüzemű autó igényel egy gázbiztonsági szemlét. Ennek jellemző költsége nem éri el a 15 000 forintot. Az LPG-s autók karbantartási többletigénye a gázrendszerben cserélendő, otthon is behelyezhető szűrőkkel nincs 10 000 Ft két olajcsere-ciklusban, ami a megtakarítás csekély részét emészti csak fel a vizsgázott gázrendszerrel megvett használt autóban. Az LPG-tartály 10 évig használható. Ezt követően a tartályok egy része nyomáspróbázás után visszaépíthető még öt évre. Más tartályokat a gyártójuk nem enged nyomáspróbázni, ezeket cserélni kell, ami a munkadíjtól és a tartálymérettől függően körülbelül 80-120 ezer forintot emészt fel.

Cikkünkben használt autókkal foglalkozunk, amelyek várható szervizköltségének összehasonlítása nagyon bizonytalan lábakon állna. Egy benzines szívómotorú autó kis nyomású szívócső-befecskendezéssel kevesebb drágán cserélhető vagy felújítandó alkatrésszel működik, mint egy turbófeltöltős, nagynyomású üzemanyag-ellátásos dízel. De ha előbbi sok motorolajat fogyaszt és emiatt szelepszárszimmering-cserére vagy a hengerfejtömítés hibája miatt hengerfejjavításra szorul, annak 250-450 ezres költsége máris van annyi vagy több, amennyibe egy közös nyomócsöves dízelen kerülne a nagynyomású szivattyú generálozása, valamint a négy injektor beméretése, felújítása és feltanítása. Kit az egyik, kit a másik komponens elhasználódása kényszerít nagyobb kiadásra; más viszont úgy szállhat ki egy autóból, hogy pont az előtte lévő vagy az utána következő tulaj költ ugyanezekre.

Fontos azonban mérlegelni autóválasztáskor, hogy a drága javítások bekövetkezése egy lehetőség, az üzemanyagra viszont egészen biztosan többet kell áldozni akkor, ha valaki a használt dízelekhez társított kiadásoktól tartva inkább benzines autót választ. Van, aki nyugodtabban alszik, ha kisebb a hirtelen adódó, jelentős költségek kockázata, mást inkább az zavar, ha kisebb részletekben, de biztosan kifizeti a benzinkúton azt a különbséget, amit a javításra nem feltétlenül.

Bármilyen sok is a bizonytalan tényező, a fogyasztáson kívül a különböző motorverziók várható javítási, karbantartási költségeit is érdemes összevetni. Ebben a CarNet márkaszerviz-hálózatának munkatársai értékes segítséggel szolgálhatnak. Ha sikerül körvonalazni a szóba jövő autótípusokat, érdemes szerviztanácsadó és munkafelvevő kollégáinkat megkérdezni a tapasztalatokról.