Hírek
A számok tükrében – Holt tart az elektromobilitás?
- Közzétette: CarNet Invest Zrt.
- Hírek
Villanyautók itthon és külföldön
Új autókról és autókereskedelemről szóló híreket olvasva eltérő kép alakulhat ki az elektromos autók terjedéséről, mint a tényeket ismerve. Hol tart valójában az elektromobilitás?
Aki olvas autós szaklapokat és követi a közúti közlekedési szektor fejleményeit, a villanyautókról szóló hírek tömege alapján azt hiheti, hogy az elektromos autózás pár év alatt kiszorítja a belső égésű motorokat. A különböző korú benzines és dízelautók részleges vagy teljes kitiltását fontolgató, esetleg ezt meg is lépő városokról szóló cikkek, az elektromos autókat bemutató hírek, videók tömege alapján úgy tűnhet, mintha az autógyártók csak villanyautókat és konnektorról tölthető hibrideket fejlesztenének az újautó-vásárlóknak.
Aki olvas autós szaklapokat és követi a közúti közlekedési szektor fejleményeit, a villanyautókról szóló hírek tömege alapján azt hiheti, hogy az elektromos autózás pár év alatt kiszorítja a belső égésű motorokat. A különböző korú benzines és dízelautók részleges vagy teljes kitiltását fontolgató, esetleg ezt meg is lépő városokról szóló cikkek, az elektromos autókat bemutató hírek, videók tömege alapján úgy tűnhet, mintha az autógyártók csak villanyautókat és konnektorról tölthető hibrideket fejlesztenének az újautó-vásárlóknak.
Hazai helyzet: 2010-ben nulla, 2020-ban 3046 villanyautó-eladás
Mindeközben az értékesítési statisztikák és a járműállományi adatok egészen más képet tükröznek. Cikkünkben pontos adatokkal szolgálunk az értékesítések megoszlásáról Magyarországon és Európában, illetve a külső töltésű akkumulátoros autók arányáról és elterjedéséről.
A tavaly Magyarországon forgalomba helyezett 128 031 autónak mindössze 2,4 százaléka, 3046 darab volt tisztán elektromos a DataHouse adatai szerint. Ha visszatekintünk, a 2010-es évre nulla, 2012-re 8, 2014-re összesen 32 elektromos autó szerepelt a Belügyminisztérium forgalomba helyezési statisztikájában. Még 2016-ban, a zöld rendszámtábla bevezetésének évében is csak 176 villanyautóra volt igény, amikor a regisztrációs statisztika 96 594 személyautót jegyzett. 2018-ra érte el a villanyautók piaci részesedése kerekítve az egy százalékot, amikor a 136 601 új autóból 1300 volt elektromos.
2021 első négy hónapjában hazánkban átlagosan 1,9 százalékot tett ki az elektromos autók részaránya. Erre valószínűleg hathatott a villanyautó-vásárláshoz remélt állami támogatás, amiért sokan kivárhattak a vásárlással, legalábbis erre utal az állami támogatási keret villámgyors kimerítése. (Idén a magánvásárlók 3 milliárd forintos támogatásra pályázhattak villanyautó-vásárláshoz, a személyfuvarozókat ugyanekkora keret segítette abban, hogy autóikat elektromos taxira cserélhessék.) Elméletileg a 3 milliárdos keret 1200-2000 autó megvásárlására elegendő. A két elméleti szélsőérték közül az első arra vonatkozik, ha mindenki 2,5 millió forinttal támogatható villanyautót választana, az utóbbi arra a szintén teoretikus eshetőségre, ha mindenki a magasabb vételár miatt „csak” 1,5 millió forinttal dotálható ársávból venne elektromos autót. A valóság a kettő között van, vélhetően közelebb az 1200-hoz, mint a 2000-hez, de a teljes magyar autópiac darabszámait ismerve egyik sem eget rengető mennyiség.
EU-átlag: 17-ből egy új autó elektromos
2020-ban az Európai Unió országaiban átlagosan 10,5 százalékot ért el az elektromos autók és a konnektoros hibridek részaránya az ACEA, az Európai Járműgyártók Szövetségének adatai szerint. 1 045 831 darabbal az EU-országokban tavaly emelkedett először egymillió fölé az árammal tölthető új személyautók regisztrációja.
2021-ről egyelőre az első negyedéves adatokat közölte a brüsszeli központú lobbiszervezet. 2021 első három hónapjában 13,9 százalékra emelkedett az árammal tölthető autók piacrésze, az akkumulátoros villanyautók aránya 5,7, a konnektorról tölthető akkus hibrideké 8,2 százalékot tett ki. Visszaszorulásuk ellenére a piac kétharmadát továbbra is a benzines és a dízel személyautók adják 65,4 százalékos részesedéssel.
Ha nem az új személyautó-értékesítéseket, hanem a világ járműállományát nézzük, a villanyautók szerepe elhanyagolható. 2010-től 2020 végéig 9 880 526 db villanyautó- és konnektoros hibrid kapott rendszámot a világ országaiban. Messze Kínában van a legtöbb 4 190 273 darabbal, második az USA 1 700 825-tel, harmadik Németország 702 981-gyel.
Hazánkban cikkünk írásakor 33 000 zöld rendszámos autó futhat. Ha a KSH szerint 2020-ban 3 920 799 darabos magyarországi személyautó-állományt nézzük, a teljes autópark összesen 0,84 százalékát teszik ki a konnektoros hibrid és az elektromos autók. A Villanyautosok.hu adatai szerint nagyjából 46,5 százalékuk akkumulátoros elektromos autó, 32,5 százalék a hatótávnövelős elektromos autók aránya, amilyen az Opel Ampera A és a BMW i3 REX (Range EXtender, azaz hatótávnövelő). A zöld rendszámos autóállományon belül 21 százalék a konnektorról tölthető akkumulátoros hibridek részesedése.
Lakosságarányosan Norvégia vezet
A Müncheni Mobilitási Show-ra készülő VDA, a német autóipari szövetség az elektromobilitás lakosságarányos elterjedtségéről közölt nemrég gazdag adatsort. A számok minden esetben a villanyautókra (akkumulátoros+üzemanyagcellás) és a konnektorról tölthető akkus hibridekre vonatkoznak. Ilyen járműből 1000 lakosra vetítve Norvégiában van a legtöbb 81 darabbal, a második Izland 36,8-cal, dobogós még Svédország (20,6). Az Európai Szabadkereskedelmi Övezet átlaga, benne a külön nem említett magyarországi aránnyal, 6,1. Kínában minden 33. autó tartozik ide (3,0 db/1000 fő), a sokkal fejlettebb motorizációjú Egyesült Államokban 5,2, míg a világátlag 1,4. A magyarországi adat kerekítve 3,4.
Nehézségek a töltéssel
Második, harmadik autóként egy elektromos autó használata nagyon gazdaságos megoldás, sőt, a villanyautó a használat gyakorisága alapján akár első autóvá is válhat. De az egyautós háztartásokban, ahol a család mobilitását egyetlen négykerekűnek kell biztosítania, a mostani töltőhálózat korlátaival és a csekély hatótávval egy elektromos autó használata erős kompromisszumot követel tulajdonosától.
A biztos töltőponttól távol többféle gond is adódhat. Például a kinézett töltő foglalt, mert értelemszerűen más is akkor szeretne ott tölteni, amikor hazafelé tart a balatoni hétvégéről. Vagy a töltőoszlop üzemeltetője elmarad egy szoftverfrissítéssel, így nem beszélget egymással a berendezés és a többévi részletre, nagy lemondás árán megvett villanyautó, ezért el sem indul a töltés. Esetleg nem reagál az alkalmazás, amiből a különféle szolgáltatókhoz és töltőhálózatokhoz különbözőre van szükség, vagy lemerült a telefon, amin futhatna. És mit kezdjenek az okostelefonra nemet mondók? Hordjanak táblagépet magukkal a töltőappok telepítésére? Mert hiába fizetne valaki készpénzzel vagy bankkártyával, erre csak a benzinkúti töltőkön van lehetőség, a legtöbb nyilvános töltőponton nem. A kis árbevétel miatt nem éri meg bankkártya-leolvasóval ellátni a töltőoszlopokat.
Ám a jelen nehézségei dacára a jövő az elektromos autóké. Egyre több autómárka közöl konkrét dátumot arra, amikor felhagy a belső égésű motorok fejlesztésével, illetve a benzines és a dízelmotorú személyautók értékesítésével az Európai Unió országaiban. Itt a szabályozás nem egyszerűen elősegíti, inkább kikényszeríti az elektromos autók térnyerését. Európa nagy részén, így Magyarországon is 2030-2035 között erősen megritkul a kínálat a tisztán belső égésű motorú és hibridautókból, ha az autógyártók prognózisai igaznak bizonyulnak.
