Hírek

A világ leginnovatívabb autógyártójának tartott, a robotikai fejlesztések területén is vezető szerepet betöltő Toyota bejelentette, hogy a Toyota Kutatóintézet (TRI) újabb eredményeket ért el több, az önvezető technológiák fejlesztésével és egyéb területekkel foglalkozó projektekben. Többek között új tesztjármű szolgálja majd a Segítő és Sofőr funkciókat kínáló, tanulóképes önvezető technológia kutatás-fejlesztési munkáit, miközben a vállalat által gyártott, otthoni használatra szánt robotok még fejlettebb képességekkel rendelkeznek majd.

A környezetbarát hibrid modelljei mellett a jövő önvezető autóinak előképeként is értelmezhető, világelső aktív biztonsági rendszereiről is ismert Lexus prémium márkát is jegyző Toyota egy átfogó áttekintést közölt az automatizált vezetéssel kapcsolatos fejlesztéseiről. A vállalat ebben a nyilatkozatban fogalmazza meg filozófiáját is, ami meghatározza a Toyota szemléletét a technológiával, a jelenleg futó kutatási programokkal és a rövid távú gyártási tervekkel kapcsolatban.

A nyilatkozatból kiderül, milyen lehetőséget lát a Toyota abban, hogy az önvezető autók nagymértékben javíthatják a közlekedés biztonságát, és hogyan járulhat hozzá e technológia egy olyan társadalom kialakulásához, amelyben mindenkinek rendelkezésére áll a biztonságos, kényelmes és kellemes mobilitás. Az autóipari és robotikai innovációk terén élenjáró vállalat célja, hogy nyilatkozata révén segítsen megérteni a vállalat szemléletét, és felhívja figyelmet az önvezető technológiákkal kapcsolatos kérdésekre, például az infrastruktúra fejlesztése és a társadalmi elfogadottság fontosságára.

 „Az önvezető autók több szempontból is rendkívül hasznosak lesznek a társadalom számára, ám a Toyota azt tartja az egyik legfontosabb tényezőnek, hogy biztonságosabbá tehetik a közlekedést.” - fogalmaz Kiyotaka Ise, a Toyota biztonságtechnológiai részlegének igazgatója.

„Ha járműveink képesek lesznek előre felmérni az emberek igényeit, kommunikálni velük, és helyesen reagálni a forgalmi helyzet folyamatos változásaira, közelebb kerül az a jövő, amelyben senki sem sérül meg közlekedési balesetben.”

A TRI mindemellett több előrelépésről is beszámolt a következő technológiák témakörében:

A Platform 2.0 kísérleti jármű 2017. márciusi forgalomba állítása óta a Toyota gyors ütemben fejlesztette az önvezető technológiát, megalkotva a Platform 2.1 modellt. Az új, innovatív tesztautó megépítésével párhuzamosan a TRI nagy eredményeket ért el a tanulóképes számítógépes érzékelés fejlesztésében, ami képessé teszi az önvezető autókat környezetük pontosabb felismerésére, a tárgyak és az útfelületek azonosítására, valamint a biztonságos nyomvonal kiszámítására. Ezek az új technológiák gyorsabban, hatékonyabban és sokkal precízebben működnek.

A tárgyak és útakadályok felismerése mellett a tesztautó adatokat is képes szolgáltatni az adott útvonal jellemzőiről – például a közlekedési táblákról vagy a sávelválasztó jelekről –, segítve ezzel a térképek folyamatos fejlesztését is frissítését, ami létfontosságú az önvezető autók működéséhez. A Platform 2.1 bevezetésével a TRI beszállítóinak köre is szélesebb lett; e beszállítók egyike az új, nagy pontosságú LIDAR rendszert gyártó Luminar. Az új LIDAR nagyobb távolságra ’lát’, és sokkal sűrűbb pontfelhőt biztosít, így jobban felmérheti a háromdimenziós tárgyak elhelyezkedését. Ennek köszönhetően tovább javul a látómező, mivel a mérési pontok oda összpontosíthatók, ahová a leginkább szükséges, ez pedig elsődleges fontosságú a dinamikus konfigurálás folyamatában.

Az új LIDAR és a már meglévő szenzor-rendszerek párosításával 360 fokos lefedettség érhető el. A TRI arra számít, hogy e technológia a további beszállítók megjelenésével később sokkal olcsóbbá válhat. A Platform 2.1 járműben a TRI egy hangvezérléses cockpitet alakított ki az első utas előtt, amit mechanikus kapcsolat nélküli (drive-by-wire) kormánykerék, gázpedál és fékpedál egészít ki. Mindez arra szolgál, hogy a kutatók megvizsgálják, hogyan vehető vagy adható át hatékonyan az autó irányítása a bonyolult helyzetekben az automata technológiának – ugyanakkor pedig hasznosan segíti a gépi tanulási algoritmusok fejlesztését is, amelyek képesek tanulni a tapasztalt emberi autóvezetők reakcióiból, s így akár segítséget is nyújthatnak a kezdő autósoknak.

A TRI emellett egy olyan megoldást is kidolgozott, ami képernyőkkel, színes fényjelzésekkel és hangjelzésekkel kialakított, egységes felhasználói felülettel jelzi az önvezető autó ’szándékát’. Az intézet azzal is kísérletezik, hogy a műszeregységben elhelyezett multimédia-kijelzőn megjelenítik a pontfelhőt, amin minden látható, amit az autó érzékel, s ezáltal a vezető hatékonyabban felmérheti az egyes forgalmi helyzeteket. A széleskörű hardver- és a szoftverfejlesztés révén a Platform 2.1 hasznos kutatási eszközként szolgál arra, hogy a TRI egy egységes technológiai csomagon keresztül tesztelhesse az önvezető technológia kettős (Segítő és Sofőr) feladatkörét.

A Segítő üzemmódban az autót az ember vezeti, miközben az automata rendszer figyeli a balesettel fenyegető helyzeteket, és szükség esetén közbeavatkozik. A Sofőr üzemmód a SAE 4/5 szabvány szerint meghatározott önvezető technológia, amikor a járműben ülő összes ember utasként közlekedik. Mindkét üzemmód ugyanazzal a – szenzorokat és kamerákat tartalmazó – technológiai csomaggal működik. A platform Segítő funkciója arra is képes, hogy érzékelje, ha a vezető álmos vagy zavart, és közbelépjen, ha az autó nem követi az út ívét. Az ilyen helyzetekben a rendszer először figyelmezteti a vezetőt, majd fékezéssel és kormányzással közbeavatkozva az úton tartja a járművet. A Sofőr funkció zárt pályás tesztjei során bebizonyosodott, hogy a rendszer képes irányítani az autót, navigálni az útakadályok körül, és biztonságosan sávot váltani olyankor is, amikor mellette, a szomszédos sávban egy másik jármű halad ugyanolyan sebességgel, megnehezítve ezzel a manővert. A fizikai tesztek mellett a TRI számítógépes szimulációkat is alkalmaz az új műszaki megoldások precíz és biztonságos vizsgálatára.

A Toyota a robotika és a mesterséges intelligencia területén is előre lépett. Az embereket segítő otthoni robotok kutatása során a TRI elsőként fejlesztett ki olyan megoldásokat, amelyek révén a jövő robotjai az emberekhez hasonlóan képesek megfogni és kezelni tárgyakat – anélkül, hogy azokat elejtenék vagy károsítanák. A TRI számítógépes látást és mesterséges intelligenciát is fejleszt, amivel a robotok képesek érzékelni az emberek és a tárgyak fizikai jelenlétét, azonosítani helyzetüket, és kérésre odaadni a tárgyakat az embereknek.

A robotok azt is érzékelik, ha a tárgyakat máshová helyezték, frissítve azok helyét az adatbázisukban, ezenkívül felismerik az általuk ismert emberek arcát, megkülönböztetve őket másoktól. A TRI robotikai eredményei lehetővé teszik, hogy az intézet alaposabban és pontosabban szimulálhassa a robotokkal végzett fizikai teszteket. Mivel lehetetlen a valóságban is megvizsgálni minden olyan helyzetet, amivel a robotok a való világban szembesülhetnek, az intézet szimulált környezeteket alkotott, amelyeket a még nagyobb pontosság érdekében folyamatosan frissítenek a valós környezetben elvégzett tesztek adataival. Mindemellett a TRI új elképzeléseket dolgoz ki arra, hogyan alkalmazható a mesterséges intelligencia egy autó kabinjában, hogy kényelmes, biztonságos és kellemes utazást biztosítson.

Az intézet egy szimulátort épített, aminek AI-rendszere a vezető testtartása, fejének elfordítása, tekintetének iránya, sőt érzelmei alapján felméri az autós igényeit és az esetleges zavaró tényezőket. Például ha a rendszer azt látja, hogy a vezető vizet iszik, és az arckifejezése kellemetlen érzésről tanúskodik, akkor a mesterséges intelligencia arra következtet, hogy az autósnak melege van, ezért erősebbre állítja a légkondicionálást, vagy leengedi az ablakokat. Ha a rendszer úgy véli, hogy a vezető álmos, akkor szóban javasolja, hogy álljon félre és igyon egy kávét, vagy elnavigálja az autót egy kávézóhoz.